Szárnyas lényed szökni készül

Mellkasodnak börtönéből

Rácsontosodott már az átkos rácsod

Egyszerű megszokásból

Benne fortyogó ébredésből éppen

Születni készül

Az elkérgesedett, fásult falon át

Dübörög

Többé nem akadály

Visszafoghatatlan már

Ereimben a véráram

Ütemesen lüktet

Folyamatos körforgás

Mindig arra késztet,

Hogy éljek

Véremben a vértestek

Csak előre löknek

Folyamatos körforgásban

Mindig arra késztet,

Hogy éljek már

Szárnyas lényed szökni készül

Mellkasodnak börtönéből

Noszogat szüntelenül belülről,

Bökdös, hogy menjél már és éljed

Az élet mindig tudja az útját

Úgyis csak arra húz a véred,

Amerre a vértestek tolják

Pulzál, hogy menj és élj

Éljek már

Éledjek már fel

Nyomjam én is már

És csináljam, amit kell