Egy cigarettavég, elmosódott tájkép,

Festett hajú nők, szemed hideg, kék.

Üvegek a földön, füstben száll a fény,

Jéghideg a hajnal, véres már az ég.

Egy szakadt boríték, összegyűrt emlék,

Szavak, mondatok hallottam már rég!

Ölembe bújsz halkan, csókod, mint a jég,

Olcsó a szerelem, álmodj szép mesét!

Ne várj, ne hívj, ne kérd, hogy szeresselek!

Ne mondd, hogy vártál, hogy sírtál,

Mert úgysem hiszem el!

Ne hívj, ne kérd, hogy szeresselek,

Ne mondd, hogy vártál, hogy sírtál,

Mert úgysem hiszem el!

Egy cigarettavég, elmosódott tájkép,

Festett hajú nők, szemed hideg, kék.

Ölembe bújsz halkan, csókod, mint a jég,

Olcsó a szerelem, álmodj szép mesét!

Ne várj, ne hívj, ne kérd, hogy szeresselek!

Ne mondd, hogy vártál, hogy sírtál,

Mert úgysem hiszem el!

Ne hívj, ne kérd, hogy szeresselek,

Ne mondd, hogy vártál, hogy sírtál,

Mert úgysem hiszem el!